Végre-végre eljutottam a finn fővárosba, ráadásul nem is akármilyen társaságban, így ez a bejegyzés Helsinki -abszolút nem teljeskörű- bemutatására szolgál, amolyan ízelítőként.
Az én kedves Levim jött meglátogatni engem itt Finnországban, így megragadtuk a alkalmat, hogy Vaasa után Helsinkiben is elbámészkodjunk kicsit. (Ugyan a januári érkezésemkor egy átszállás erejéig a Helsinki-Vantaa repülőtéren már mozgolódtam kicsit, de annak sok köze nincs magához a városhoz, így az ország legnépesebb települése számomra is újdonság volt.)
Felfedeztük a belvárost és néhány főbb nevezetességeket is. Kívül-belül megcsodáltuk a város két leghíresebb templomát, bejártunk sok Marimekko boltot (ezt leginkább csak miattam :D) és szaunáztunk is. Ugyan ez a néhány nap messze nem volt elég mindenre, de azért egy pár dolgot így is sikerült kipipálni arról a képzeletbeli listáról.
Az első nevezetesség, amit megnéztünk az Uspenski székesegyház volt, ami egy ortodox katedrális. Ennek tetején, 13 aranyozott, habcsókós (szigorúan terminus technicus) kupola kapott helyet, melyek Krisztust és a 12 apostolt jelképezik. A templom kívülről nagyon szép, belülről nekem kicsit giccses, de azért érdemes megnézni, van benne egy nagy csillár is, ami elvileg képes csodást tenni (???), ezt mondjuk csak utólag tudtam meg, ha előbb felvilágosítanak, még lehet kívánok is valamit.
A másik híres-neves templom a Helsinki Székesegyház, ez szinte teljesen az ellenkezője az előzőnek. Kívülről ez is szép, kicsit a görög épületekre emlékeztet a nagy fehér oszlopaival, belülről viszont semmi extra, semmi dísz, ennek oka, hogy evangélikus templomlomról való szó, ami neoklasszikus stílusban épült. Szerintem ez Helsinki egyik legjellegzetesebb épülete, szóval határozottan kötelező megnézni, nem mintha nem lenne elég nagy ahhoz, hogy szinte bárhonnan észrevedd.
A belvárosban sétálgattunk kicsit, többek között az Esplanadi téren, ami egy hangulatos kis park. Ugyan már a hó nagy része a városban elolvadt, de itt még fel lehetett fedezni a nyomait. Ez is tipikusan olyan hely, ami teljesen máshogy nézhet ki havasan, mint a nyári időszakban, érdemes lehet majd melegebb időben még egyszer visszajönni és megbizonyosodni az elméletem helyességéről. Nyáron elvileg a finnek szeretnek itt piknikezni is.
A város egy következő érdekessége volt a Sibelius Emlékmű, ami a Töölö városrészben található, közel a parthoz. A mű több, mint 600 hullámszerűen elhelyezett acélcsőből áll, ezzel tisztelegve Jean Sibelius, finn zeneszerző művészete előtt.
Sibelius Monument
Ugyan erre a szoborra merő véletlenségből találtunk csak rá, az eredeti úticélunk a Regatta Café volt, amiről azt hallottam, hogy nagyon hangulatos és muszáj ellátogatni ide. Bizonyára mások is így gondolták, úgyhogy hosszú sorokban várakoztak az emberek, hogy kávéhoz vagy cinnamon bun-hoz jussanak (ez utóbbi elvileg különösen jó itt, nekünk mondjuk egy óra sorban állást nem ért meg, és a vonaton idefelé jövet amúgy is kaptunk ingyen, mert valami special day volt). A partmenti, apró kávézó egyébként tényleg csinos, de nagyobb mögötte a hype, mint amennyire valójában érdekes.
Összességében nagyon szerettem a sok szép helyet, a hangulatos épületeket (és a rengeteg Marimekko boltot), mégis a kedvenc időtöltésem a városban a szaunázás volt. Egy korábbi bejegyzés során talán már említést tettem a Löyly (ejtsd: löülű) pubic szaunáról, ami arról híres, hogy közvetlenül a Balti-tengerben lehet megmártózni lehülésképpen. Kicsit őrülten hangozhat belecsobbanni az 1-2 fokos vízbe, de nagyon jó élmény. Határozottan javaslom mindenkinek, aki Helsinkibe látogat, hogy próbálja ki. Nem kamuzok, tényleg nagyon jó! Érdemes azonban előre időpontot foglalni, mert nem egy nagy komplexumról van szó, és hamar betelnek a helyek.
Egyéb:
A városban egyébként szuperül működik a tömegközlekedés is. Mi három napos jegyet vettünk a HSL-HRT appon keresztül, azt hiszem kb. 16 euró/főért, ami nagyon megéri. Jár a városon belül vonat, villamos, metró és busz is, mindegyik gyors, pontos, kényelmes és tiszta. Nagyon könnyen el lehet jutni bárhova, így szállást sem feltétlenül szükséges a belvárosban foglalni. Zárójel, amúgy az egész város nagyon tiszta és én egyáltalán nem éreztem zsúfoltnak se.
Levi látogatásának utolsó teljes napját egyébként az észt fővárosban töltöttük. Ami – nem titok – nekem kicsit jobban tetszett, mint Helsinki, ezért ennek az egy napnak mindenképp szentelek egy külön bejegyzést. Hamarosan érkezem vele! :)
R.
Comments